Made by Me | Én csináltam

 

EN

I guess I am lucky that I grew up in a family where making things / food was obvious. (Well, to be honest, more from my Mom side) 😀
We did the X-Mas and Easter decoration, the gifts to eachother and we had some crazy baking “party” as well.

It was just always part of my life and I can not be more grateful that it turned back to me (or me to crafting) few years ago and now it is not only a hobby but also my job (partly).

Since I got married to an Italian man – I guess I am lucky he feels really good in the kitchen and we are lucky to taste his creations. I just simply love it! So I went more to the background in cooking but this way I had time to re/discover new passions of mine.

One is crochet. I was lucky to get familier with a technique 2 years ago where I made few buskets from upcycled T-shirt yarn. This winter crochet came back to me in the form of a baby bonnet – what was such a pleasure to make ! (Soon you can read more about the person who helped me with it)
😉

I just love to sit and create something out of “nothing”. It has a magic.  What I discovered this time that it can be even omre special when I share this passion with others. So I got together with other ladies and we set to crochet. Nothing special, just a circle with women, good music and coffee and the flow can start. I enjoy every moment of it. Maybe crochet it is not for you but I believe that everyone can find his/her call. Just you have to try.

The other passion what I have is JAM. I dont have a sweet tooth at all (ex. I dont like chocolet and creams, and cakes) but jam is something I can not resist. My tiny eco ambassador still cannot eat strawberry this season so I was thinking I make a couple of jars of strawberry jam so in the winter he can try it out. That was the first time I made with no sugar.
It turned out delicious I love it – I can truly feel the taste of straberry.

Here comes the recipe. It is super easy to make worth to try. I made from 1 kg of strawberry but if you want to make more just count accordingly. I had 4 smaller jars at the end.

25dkg of Eritrit /Xilit
1 kg cleaned strawberry
1/2 lemon squzzed
1 tbs. pectina

Just heat everything together and than mix it with the bleder.

ENJOY!

 

HU

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan családban nőttem fel, ahol a tevékeny életmód nem volt kérdés. Mindig készítettünk valamit (bevallom inkább Édesanyám ágáról). Karácsonykor díszeket, Húsvétkor tojásokat készítettünk. Egymásnak sokszor kézzel készített ajándékot adtunk / adunk és ez sokkal többet jelent bármi másnál. Sokszor sütötünk együtt.

Valahogy ez mindig az életem része. Előfordult, hogy kevésbé, valamikor több időm van rá – de mindenképpen nagyon szerencsés vagyok, mert munkám a hobbim (vagy fordítva), egy szóval szeretem csinálni, szeretek ezzel foglalkozni. Új technikákat kipróbálni, felfedezni új alapanyagokat.

A férjem olasz, és mindannyiunk örömére nagyon is jól érzi magát a konyhában, így én kicsit visszavonultam és így van időm rég elfeledett ötleteket megvalósítani.

Az egyik a horgolás. Két éve horgoltam először újrahasznosított pólófonalból – rengeteg kis kaspó és kosárka készült, aztán kis pihenő után ezen a télen újra rám talált a horgolás egy baba sapka formájában. Rengeteg örömet leletem a készítésében. (Hamarosan olvashattok egy kis interjút azzal a személlyel aki ebben neki a legtöbbet segítette.)

Szeretek csak kicsit megpihenni, leülni és alkotni valamit a “semiből”. A műhelymunkákon ahol résztvettem, most még inkább megértettem (megéltem) milyen nagy erőt tud adni ha azt amit szeretsz csinálni megosztod másokkal. Nem kell semmi extrára gondolni. Egy adag nő, körben, ülnek és horgolnak, finom kávé illata lengi be a teret és már benne s vagy a “flow” élményben. Minden pillanatát élveztem. Lehet, hogy a horgolás nem neked való, de biztos vagyok benne, hogy mindekinek van egy alkotói tevékenysége amibe el tud veszni. És ez jó! Engedd bele magad!

A másik nagy szenvedélyem a befőzés. Nem mondanám magam édesszájnak, (pl. a csokit nem szeretem) de a lekvárnak nem tudok ellenállni. Az én kis fiam még most nem ehet epret, innen jött az ötlet, hogy elteszek pár üveggel, hogy télen megkóstolhassa. Sose csináltam még cukormentes lekvárt, de ez után a recept után azt hiszem csak ilyet fogok. Tisztán és karakteresen érződik a gyümölcs valódi íze.

Íme a recept. Én 1 kg eperből csináltam és a recept is erre szól, de báttran variáld ha többet szeretnél. AZ 1 kg eperből nekem 4 kisebb üvegem lett.

  • 1 kg eper tisztítva
  • 25 dkg eritrit / xilit
  • 1 kk. pektin
  • 1/2 citrom leve

Lassú tűzön főzd meg, várd meg míg forr és után botmixerrel keverd össze.
Jó étvágyat!

 

 

 

#MadeByYouMay

madebyyoumay

 

I welcome with all my heart #madebyyoumay. When in December I was putting together this years’ calendar ad topics I knew it already this is my absolute favourite! I just love to create, this is a basic need that we all have (someone hears this call claerer than others but it is inside all of us!)

I am a trainer on soft skill development so need to say I truly belive this is a skill that you can train so it means  that with time you can get better in it. I don’t belive in such a things like “I CAN NOT draw or CAN NOT sew or no even mention CAN NOT cook” – Can be that you never tried before or just once so you are not the master of it – but you can get better (if you want).

All this I say becouse I also see the development (slow) on myself. This year I got hooked on crochet . I already had some idea about it but I just forget to practice it. Now I reached the point that I am not leaving the house without my crochet hook and yarn 🙂
Thanks for the wonderful start Mamzi !

I guess what we tend to forget in this quick, digital world that sitting down for few hours and doing something that at the end you can touch it, smell it, be proud of it (and yourself ofc!). These are important things and we have to dedicate more time to it!

This month I want to bring you some easy examples, what you can start with and show you some people who inspires me everyday!

Let’s get started!

 

HU

 

Fogadjtok sok szerettel a “Csináld Magad Májust”! Mikor még decemberben elhatároztam, hogy megcsinálom ezt a blogot és terveztem a hónapok tematikájét, már akkor  tudtam hogy ez lesz a kedvencem! Előre örülötem neki. Szeretek alkotni és úgy hiszem ez a vágy mindenkiben meg van (valaki tisztán hallja és tudja ezt valakinek jobban kell figyelnie a belső hangjára, hogy meghallja).

Felnőttokatató (tréner) vagyok, aki készségfejlesztő képzéseket tart, így bátran állítom, hogy a kreativitás egy olyan készség amit lehet fejleszteni és ez azt is jelenti egy ttal, hogy aki gyakorolja ezt az egyre jobb és jobb lesz. Nem hiszem, hogy létezik olyan, hogy NEM TUDOK rajzolni vagy NEM TUDOK varrni vagy éppen a “NEM TUDOK főzni” – t ne is említsem. Az lehet, hogy keveset csináltad és nem vagy olyan ügyes még vagy nem is csináltad még de gyakorlással jobb lehetsz (ha szeretnél).

Mindezt azért merem ilyen magabiztosan állítani, mert magamon is látom a lassú (ugyan) de biztos fejlődést! Például idén teljesen elkapott a horgolási szenvedély. MIndig is voltak ötelteim, de valahogy sose kezdtem bele. Most ott tartok, hogy nem hagyom el a lakást a horgolótűm és a horgolásom nélkül. Köszönet érte Fruszinak, a Mamzi anyukájának.

Azt hiszem ebben a gyors, rohanó és digitális világban néha elfelejtünk kicsit leülni pár órára és olyan dolgot készíteni amit a végén meg tudunk fogni, szagolni és büszkék lehetünk kicsit magunkra is. Ezek igenis fontos dolgok és időt kell szánnunk rá.

Ebben a hónapban szeretnénk nektek egyszerű technikákat bemutatni amivel neki kezdhettek a kreatív életnek és néhány embert bemutatni akik inspirálnak engem nap, mint nap!

 

#interview nr.5 | #interjú nr.5

Kate Megee

This month I had the privilidge to ask some question from a wonderful lady, Kate Magee – who does not know any limit what can stop her (and niether you) to make dreams reality. I had the opportunity to meet her in Budapest – and it is a luck – as she always all around the world (currently in Japan).

For me reading her answers I recognize myself in some her stories and reminded me of my own journey what I am still on.

Please read this interview with love and I do hope you get the best out of it for yourself!

  1. What does acceptance mean for you?
    To me, acceptance means loving ourselves right now, in this moment, no matter where we are in our journey. Loving ourselves for the things we have done and the things we want for ourselves. Acceptance is forgiving ourselves for the times we have made decisions that did not support us and letting go of negative thoughts, grudges, or hostile emotions towards ourselves and others. Acceptance is being kind to ourselves. It is also having patience, full faith and trust in divine timing.

2. How do you support people?

I support women through my coaching business by helping them get out of their heads and into their bodies. When we start to ease the chaos in our minds and disconnect from the negative voice in our heads we create a direct connection with the wisdom in our bodies. We connect with who we truly are, our values, our hidden strengths and our intuition. Life lived this way brings us deep fulfilment, happiness, and love.

3. Why did you choose your profession?

I chose my professional because I have a deep desire to help other women love who they are, and live lives that feel amazing. I was bullied in high school and this robbed me of my confidence and self-esteem. For years I hated who I was, people pleased and constantly had a negative voice in my head beating me up. I finally reached a point where I didn’t want to feel that way any longer and discovered the path and tools to self-love, self-acceptance and the courage to truly be all of who I am. I want to help other women feel what I have felt and discover the power they have within them to create a life they truly love

4. What do you love most about yourself?

I love that I love people. I love meeting new people, connecting, and making new friends. I really love that about myself. It brings me a lot of joy.

5. What has been the most challenging thing to accept?

Hmm, that is a tough question. I guess, the most challenging thing to accept about myself was that I am likeable. After being bullied, I hated myself so much that I couldn’t understand why people would want to be friends with me or why they would like me. That was the hardest thing for me to work on, and shift in my mind so that I could truly start to like myself again.

6. Why is it important to cultivate self-love?

It is so important to cultivate self-love because it is the foundation of a happy, healthy, fulfilling life. Self-love is self-acceptance and when we are able to see that we are perfect just as we are and we are deserving of all the things we dream of, life becomes limitless. No matter what we have been through in our lives, there is nothing wrong with us. Self-love is freedom. When we love ourselves fully we are able to quiet that negative voice in our minds, we can live with our fears, we can re-write our self-doubts and instead feel endless possibility.

7. As a coach, how do you support people on this journey?

I support women on this journey with my body, mind and soul approach to their happiness, self-love and well-being. Through one on one coaching and retreats, I help women connect with their bodies first and start to view healthy eating and exercise as acts of self-love rather than as punishment for the things they’ve eaten or weight they have gained. When we fuel our bodies right, we have energy and vitality, we feel our best and incidentally start to look our best. This helps us create our first mindset shift. Through focus on our mind we dismantle limiting beliefs, re-write old stories and reframe our fears so that we can open ourselves us to connect more deeply with our soul. When we connect with our soul we connect with who we truly are, before life happened to us, to that place inside us that is always filled with self-love. We connect with our values, our purpose and from here we start to create goals and actions toward living a life that is completely aligned with who we truly are.

8. What is it that you love most about your job?

The most rewarding thing about my job is seeing the transformation in the women I work with. Seeing them move from a place of fear, feeling helpless and like there is no way their life can be different to them being highly motivated, creating healthy changes in their lives, loving themselves more, taking better care of themselves and opening up to the endless possibilities that truly exist in their lives.

 

HU

  1. Mit jelent számodra az elfogadás?

Az elfogadás nekem azt jelenti, hogy szeretni tudjuk magunkat, épp most, ebben a pillanatban attól függetlenül hol állunk az életben. Azért szeretjük magunkat, amit már megtettünk magunkért és azokért a dolgokért, amiket szeretnénk magunknak még az életben. Az elfogadás egyben megbocsájtás is magunknak azokért a döntésekért, amik esetleg nem támogattak minket, a negatív gondolatokért vagy épp az ellenséges érzésekért magunkkal és másokkal szemben. Az elfogadás, azt is jelenti, hogy kedvesek vagyunk magunkhoz. Valamint azt is jelenti, hogy van türelmünk, hitünk.

2. Hogyan támogatod az emberket?

A munkámmal nőket támogatok a coaching folyamaton keresztül, segítek nekik kikerülni a gondolataikból a valóságba. Amikor belesimulunk a fejünkben lévő káoszba és kikapcsoljuk a negatívhangokat, akkor egy közvetlen kapcsolatot alakítunk ki a testünkkel. Összekapcsoljuk magunkat azzal, akik vagyunk valójában, az értékeinket, a rejtett erősséginket és ösztöneinket. Az élet, amit így élnek, valós elégedettséget, boldogságot és szeretet ad.

3. Miért választottad ezt a szkmát?

Azért választottam ezt a szakmát, mert szeretném segíteni a nőket, hogy szeressék magukat azért akik és hogy olyan életet éljenek ami varázslatos. A középiskolában kiközösítettek és ez elrabolta a magabiztosságom és az önbecsülésem. Évekig gyűlöltem aki vagyok, folyamatosan volt egy negatív hang a fejembe, hogy mindenki kedvére tegyek. Végül elértem egy pontot, amikor már nem akartam így érezni többé és felfedeztem egy utat és eszközöket az önszeretet, önelfogadás felé, és a bátorságot, hogy az lehessek aki valójában vagyok. Szeretnék segíteni a nőknek, hogy azt érezhessék amit én és hogy felfedezzék a bennük rejlő erőt, hogy tudnak olyan életet kialakítani, amit teljes szívvel tudnak szeretni.

4. Mit szeretsz a legjobban magadban?

Azt szeretem, hogy szeretem az embereket. Szeretek új embereket megismerni, kapcsolódni hozzájuk é új barátokat szerezni. Ezt valóban nagyon szeretem magamban. Nagyon sok boldogságot okoz.

5. Mit volt a legnehezebb dolog elfogadni?

Nos, ez egy nehéz kérdés. Azt hiszem a legnehezebb dolog amit el kellett fogadnom magammal kapcsolatban , hogy szerethető vagyok. Miután kiközösítettek, annyira utáltam magamat, hogy nem akartam elhinni, hogy az emberek miért akarnak velem barátkozni, vagy miért vagyok nekik szimpatikus. Ezt a volt a legnehezebb számomra, amin sokat dolgoztam és egy csodás változást eredményezett a munka és ezek után valóban elkezdhettem szeretni magam.

6. Miért fontos az önszeretet?

Fontos az önszeretet és ennek az ápolása, mert ez az alapja a boldog, egészséges és kiegyensúlyozott életnek. Az önszeretet az egyenlő az önelfogadással és amikor megértjük, hogy úgy vagyunk tökéletesek ahogy vagyunk és minden amiről álmodunk, azt megérdemeljük, akkor az élet határtalanná válik. Nem számít min mentünk keresztül az életben, semmi baj nincs velünk. Az önszeretet szabadságot ad. Amikor szeretjük magunkat, képesek vagyunk elhallgattatni a negatív hangokat a fejünkben tudunk élni a félelmeinkkel, újra írhatjuk a kétségeinket és megélhetjük az összes lehetőséget.

7. Coachként, hogyan támogatod az emberreket ezen az úton?

Ezen az úton elsősorban nőket támogatok, a boldogságukért, az önszeretetükért azzal, hogy egyben kezelem a testet, gondolatokat és lelket. Egyéni coaching alkalmakon és elvonulásokon, segítek a nőknek először kapcsolatot létesíteni a testükkel az egészséges étkezés eszközével és gyakorlatával. Amikor a testünkkel jól bánunk, akkor energikusa és élettel telik vagyunk, jól érezzük magunkat és jól is fogunk ettől kinézni. Ez segít kialakítani az első gondolkodásmódbeli váltást. Azzal, hogy a gondolatainkra fókuszálunk segít lebontani a gátló hiedelmeket, berögződéseket, újra értelmezzük a félelmeinket és ezáltal könnyebben kapcsolódunk a lelkünkhöz. Amikor kapcsolódunk a lelkünkhoz, akkor valóban látjuk kik vagyunk igazából. Kapcsolódunk az értékeinkkel, a küldetésünkkel és ebből kiindulva, tűzünk ki célokat egy olyan élet felé, ahol azok lehetünk akik valójában vagyunk.

8. Mi az amit a legjobban szeretsz a munkádban?

A legcsodálatosabb dolog látni, az átváltozási folyamatot amin a nők akikkel dolgozom keresztül mennek. Látni, ahogy elindulnak egy olyan állapotból ahol félelemmel vannak teli, ahol tehetetlenek és nincs kiút az életükből és esély hogy bármi máshogy legyen. Innen látni őket fejlődni, motiváltnak lenni, ahogy egészséges változásokat vezetnek be az életükbe, ahogy jobban szeretik magukat, ahogy törőfnek magukkal és nyitva hagyják a szívüket az új lehetőségeknek.

 

 

 

 

 

 

 

#Acceptance April

acceptanceapril

I choose this topic because I need some practice around here and I want to share with you my ideas about it.

This blog is more about  sustainability and how to live a moe sustainable life in urban conditions but to do this I realized I have to accept things what I cannot change. Also I have to accept my limits and first understand it and than work on how to change and improve myself and my habits.

I travel a lot and this month – as I started the “season” (meaning work season) and I have extra (nowaste) challanges as I am not at my own place (mainly in hotel) and I do not cook or do shopping etc.

I guess this will be a perfect 30 days to see how I work towards acceptance and self acceptance. I bring you some nice interviews as well.

What I struggle the most with is to accept there are things I cannot change around me and also I know I can be lazy so I am fighting against this!

What are you struggling with?

 

HU

A téma ebben a hónapban az elfogagadás. Elsősorban azért választottam ezt a témát, mert Én is dolgozom magammal/magamon és szívesen megosztom Veletek ezt a folyamatot.

Ez a blog főleg arról szól, hogyan lehet egy fenntarthatóbb, zöldebb életet élni a városban, de ehhez az is hozzátartozik, hogy vannak dolgok amiket nem tudunk megváltoztani és ezeket el kell fogadnunk. Valamintel kell fogadnom a saját korlátaimat is és / vagy megérteni ezeket és utána tudok dolgozni vele, fejleszteni magam és a megváltoztatni a szokásaimat.

Ebbena  hónapban is elég sokat utazunk (ugyanis megkezdődött a szezon – tréningek) és így még inkább olyan helyzetbe vagyok, ami aklams az elfogadás gyakorlására. Főleg szállodában fogunk lakni és nem lesz lehetőségem főzni, és úgy alakítani a dolgokat ahogy otthon tenném.

Remek lehetőség a gyakorlásra.  Készülök még bejegyzéssel és interjúval is a témában.

Amit a legnehezebb elfogadnom, azok a dolgok amik rajtam kívűl állnak – nem tehetek semmit (vagy keveset). Valamint jelenleg a saját lustaságommal is küzdök.

Nektek mit a leghezebb elfogadnotok?

 

#interview | #interjú

 

EN

  1. How long have you beenn using the theory of minimalism in your life?

It is a process what is still ongoing in started 1,5 – 2 years ago. My values were changed as my son was born. My focus was more living in the present, to experience fully instead of fashion or carrier. I put my attention on living a more conscious life and I tried to avoid consumism and all its’ chaos what comes with it so I got to know minimalism. One year ago I redesigned my blog, what was a smart choice as I feel more authentic and connected tto the content and also I see that my readers are forming a strong community.

2. What does minimalism mean to you?

Minimalsim for me is to reconnect with nature and with ourselves again. Partly it tells about our relationships with objects, how you step one step back from consumerism and also how we find our values and how we are capable to live in the now. Minimalism helps you to find what is necessary and what is not, and what is not how to let it go and make other priorities insetad.

3.  How did you start?

I started with small steps. I read a lot about it and thought about the topic and than I started to get rid of the stuff from parts of the flat (like the wardrobe and bathroom). As I felt its positive effect from the very first try, – like relaxed envrionment – so I experienced success I continued the journey. Lately I did a month with no shopping and it was a wonderful expereince and soon I give a lecture in a festival about to to let go objects.

4. What motivates you?

Mainly positive expereinces. It feels much better to make a conscious decision about a purchase than regret it after buying it. Also, now my life is about what makes me happy and I do not waste my time with unuseful activities. It is quite a motivation.

5. What is the most difficult to realize?

You can not leave behind consumerism totally. I live in a city and I do not plan to move ina tiny village with no internet connection. Advertisements and  people who are around me off or online affect me. Sometimes I have to question myself, that what I plan to buy is because I need it or I am only under the effect of something what I heard or saw.

6.  What are your goals?

I have really simple aims – like keeping balance and serenity in life. As a professional I have goal to better as a social media manager, and also about writing a book about how to create a home without unnecessary stuff. I have already started but I had to give a break to it, as things are did not work out how I planned. At the moment I take online classes of English on Skype to improve my language skills and I wish to travel more abroad and in Hungary as well.

7. What is your dream?

I have no dreams but goals.

8. I am satisfied, when…

I am satisfied when I get a feedback from my readrs that what I shared is useful, it creates value, gave inspiration.

9. What is your advice for an absolute beginner?

Firstly I would say, that you souldn’t change everything around you for first. This is a process where you go steb by step and as you go minimalism concept will gain a deeper understanding and it will apper in other areas of your life as well. It is important to create routines for yourself not just start doing everything out of enthusiasm. The other is to enjoy minimalism, because it is about to find your happiness in life. It is not about giving up things you don not want to, just because someone told you this is how it is supposed to be.

10. What do you get from this lifestyle?

I am more conscious than before. I know exactly what are my values, how I wish to live, what experinces I want to live and I work for all of these as well. In the meantime I learnt to say no to things / situations what are taking my time or simply are unconfortable for me. I appriciate small things and I love what simple. My family and relationships got priority and I became more open oeards others. All of these made me more selfconfidence as I have clear values I do not have any more measure myself to others.

*

HU

  1. Mióta van jelen az életedben a minimalista gondolkodás?

Nagyjából másfél-két éve kezdtem el az egyszerűsítő életmód irányába haladni. A fiam születését követően alapjaiban változott meg az értékrendem. A vásárlás, a karrier vagy a divat helyett a figyelmem az apróbb élmények megélésére terelődtek. A káosz és az ész nélküli fogyasztás helyett a tudatos mindennapokra helyeztem a hangsúlyt, így jutottam el a minimalizmushoz. Körülbelül egy évvel ezelőtt a blogomat is ennek jegyében újra álmodtam egy új felületen, ami életem egyik legjobb döntésének bizonyult, mert most teljesen önazonosnak érzem és az olvasók is összetartó, egymást támogató közösséggé kovácsolódtak.

  1. Mit jelent számodra a minimalizmus?

A minimalizmus számomra a természetességhez és az önmagunkhoz való visszatalálás útja. Részben a tárgyakhoz való viszonyunkról szól, a fogyasztói társadalomból való egyfajta kilépés, részben pedig arról, hogy megtaláljuk a saját értékrendünket és meg tudjuk élni az apróbb örömöket is. A minimalizmus segít abban, hogy megtaláld mi az, ami szükséges és mi nem, ami pedig nem az, azt megtanuld elengedni és fontos dolgokat léptetni a helyébe.

  1. Hogyan kezdted el?

Apró lépésekkel, sokat olvastam róla, gondolkoztam a témáról, aztán először a lakás kisebb részein végeztem egy nagy kacatmentesítését, például a gardróbban és a fürdőszobában. Mivel azonnal éreztem a pozitív eredményét, mint a nyugodtabb környezet, így a sikerélmény megvolt és folytattam ezt az utat. Nemrég tartottam egy vásárlásmentes hónapot, ami rendkívül felszabadító és tanulságos volt, hamarosan pedig egy fesztiválon adok elő a tárgyak elengedéséről.

  1. Mi motivál?

A pozitív élmények motiválnak. Sokkal jobb tudatosan dönteni a dolgokról, mint később bánkódni például egy elhamarkodott vásárláson. Illetve most aköré összpontosul az életem, ami örömet okoz és nem töltöm az időmet felesleges tevékenységekkel. Ez elég motiváció 😊

  1. Mit a legnehezebb megvalósítani?

Teljesen nem lehet kilépni a fogyasztói társadalomból, városban élek és nem tervezem, hogy elköltözzek egy internet nélküli falusi házikóba. Rám is hatnak a reklámok, a képek, más emberek, akiket magam körül vagy az Instagramon látok. Néha el kell gondolkoznom azon, hogy amit épp megvenni tervezek, arra valóban szükségem van, vagy csak annak a hatása alatt állok, amit láttam róla korábban.

  1. Mik a céljaid?

Hétköznapi céljaim vannak, mint például megtartani a kiegyensúlyozottságot és boldogságot. Célom a szakmai fejlődés mint social media manager, valamint egy könyv megírása a kacatmentes otthon kialakításáról, amibe belekezdtem, de egyelőre jegeltem a dolgot, mert nem úgy jött ki a lépés. Jelenleg Skype-on keresztül veszek angol órákat, hogy fejlesszem a nyelvtudásom, valamint szeretnék többet utazni belföldön és külföldön egyaránt.

  1. Mi az álmod?

Nincsenek álmaim, inkább céljaim 😉

  1. Akkor vagyok elégedett, amikor… azt a visszajelzést kapom az olvasóimtól, hogy az írásommal értéket teremtettem, inspirációt nyújtottam vagy hasznos tapasztalatot osztottam meg velük.

 

  1. Mi az, amit tanácsolsz egy abszolút kezdőnek?Első sorban azt tanácsolom, hogy ne akarj mindent azonnal megváltoztatni magad körül. Ez egy folyamat, aminek során újabb és újabb lépéseket teszünk, ezáltal a minimalista tudatosság újabb és újabb életterületen jelenik meg. Fontos, hogy szokásokat építs ki magad számára, ne csak hirtelen lelkesedésből cselekedj. A másik pedig az, hogy élvezd a minimalizmust, mert ez alapvetően arról szól, hogy megtaláld az örömet az életedben, nem pedig arról, hogy fogcsikorgatva lemondj dolgokról azért, mert valaki azt mondta, hogy az úgy helyes.

 

  1. Mit kaptál / kapsz ettől az életmódtól?

Sokkal tudatosabb vagyok, mint korábban. Pontosan tudom azt, hogy mit tartok értéknek, hogyan szeretnék élni, milyen élményekre vágyom és teszek azért, hogy ezeket megélhessem, miközben megtanultam nemet mondani olyan dolgokra, amik feleslegesen vennék el az energiát és az időt más dolgoktól, vagy egyszerűen csak kényelmetlenül érezném magam abban a szituációban. Értékelem az apró dolgokat és szeretem azt, ami egyszerű vagy hétköznapi. A kapcsolataim kerültek az előtérbe, a családommal és a barátaimmal töltött idő és a mások irányába való nyitottság. Mindez magabiztosabbá tett, hiszen vannak céljaim és saját értékrendem, megszűnt az állandó hasonlítgatási kényszerem.

 

#Minsgame “fail” | #Minsgame

failure

 

If I have to mention only one thing what I learnt on my own sustainable adventure is that NO such a thing as a failure. Still, I have to remind myself about it time to time as I can easily fall into the selfblaming loop and feel guilty over nothing.

I have started this month with so much energy and enthusiasm that I finally select all the unnecessary things in my home.

For a week went really well – I just picked up objects what were front of me but I didnt use it and I gave it away for someone who needed it, or just sold it. After a few days I started to focus on my cloths – anyhow spring is coming and it is always good to check on what I use and what I dont so I can sell or give it charity what I do not need anymore. It went really well than I had to travel for a week with my family for a study visit. I packed my luggage (really smaert I have to say this time) and we went.

My minsgame was broken in the middle and I couldnt continue when I got back home.

My conclusion is that before starting it I would have choose 1 topic/room or whatever to focus on. In this way I think it would have been more effective and easier.

I felt guilty when we came back but I just switched and I finish clearing up my wardrobe so I can start the spring / summer season.

 

*

HU

Ha egy dolgot kellne kiemelnem, amit megtanultam azalatt az idő alatt, amiót fenntarthatóbban élek, akkor az lenne, hogy nincs olyan hogy “bukás”, hogy valmaiből megbuktál. Még így is sokszor kell emlékeztetnem magam erre, mert sokszor esek bele az önmagam vádolásába és hibáztatásába a semmiért. Ugyanis nem éri meg.

Nagy lendülettel kezdtem ezt a hónapot és örültem, hogy a minimalista kihívás kapcsán mennyi nem kellő kacattól és tárgytól fogok megszabadulni.

Egy hétig, mindez remekül ment – csak felkaptam tárgyakat és dolgokat, amik nem kellettek már és vagy elajándokztam valakinek vagy eladtam őket. Az első pár nap után a ruháimat kezdtem el átnézni. Úgyis jön a tavasz és időről időre mindig ellenőriznem kell melyek azok a darabok, amiket valóban hordok és melyek amikre nincsen szükségem már. Remekül haladtam, ám a hónap közepén el kellett utaznom egy tanulmány útra a kis családommal. Bepakoltunk (ezúttal nagyon okosan) és elindultunk.

A minimalista kihívásom félbeszakadt és nem tudtam felvenni a fonalat a hazaérkezés után se.

A tapasztalatom, hogy egy területet/szobát/helyet kellett volan kiválasztanom és azon szépen szisztematikusan végig menni. (mi az ami kell mi az ami nem). Így sokkal egy szerűbb lett volan odafigyelnem.

Bűntudatom volt amiatt, hogy nem csináltam meg a kihívást, de sikerült félretennem a rossz érzést, átnéztem a ruháimat és így készen állok a tavaszra – egy sokkal kisebb és egyszerűbb ruhatárral.

 

 

#MinimalistMarch | #MinimalistaMárcius

minimalist march

Have you ever heard about “minimalism”? I got to know the concept few years ago and I was amazed.

Do you know why?
What you need to know about me – I am a social entrepreneur who works with waste material and we turn it into useful objects in different kind programs. So you can imagine ! – I collect almost everything with the thought “It will be good for something”.

The idea “minimalism” I love it – but I find really difficult to live by it and to realize it in my life. It keeps me busy since I heard about it so this month seems perfect to take their challange.

Read more about the idea here – Joshua and Ryan founded this page. They have a book and a wonderful podcast (if you are into it). I highly recommend! I love it – each one!

And more about the challange if you want to join me – Read here! It is really simple to follow – I am really curious how I will do 🙂

Good luck and enjoy the game!
You can follow me on instagram  and see in the insta story the daily objects I select and I am coming up with some interview as well and I am brainstorming hard about a workshop with this topic.
Stay tuned for more info!

 

HU

Hallottál már a “minimalizmusról”? Néhány évvel ezelőtt találkoztam vele és ámulatba ejtett.

Hogy miért?

Amit tudnod kell rólam, hogy egy társadalmi vállakozó vagyok, aki olyan programokat tart ahol hulladékból alkotunk használati tárgyakat. Képzelheted, hogy mindent gyűjtök, azzal a címszóval, hogy “ez még jó lesz valamire”.

Nagyon tetszik a minimalizmus, mint elmélet, de kisebb nehézségeim vannak alkalmazni az életemben. Amióta csak hallottam, olvastam róla foglalkoztat a téma és gondoltam március jó lehet hogy kicsit mélyebben foglalkozzam vele és belevágjak a 30 napos kihívásba.

A minimalizmusról itt tudsz olvasni (angolul).  Az alapítók Jhosua and Ryan, akik a honlapot létrehozták, könyvük is megjelent és van egy remek podcast-juk, amit nagyon szeretek hallagatni. Ajánlom sok szeretettel!

A 30 napos kihívás úgy néz ki, hogy minden nap eggyel több tárgytól szabadulsz meg. Az első nap 1, a második 2, a harmadik nap 3, stb. Ha szeretnél Hozzám csatlakozni, akkor itt tudsz követni.

Sok sikert és élvezd a szelektálást!
Készülök még interjúval és egy olyan műhelymunkán ötletelek, ahol a fő téma a minimalizmus lesz.
Hamarosan jelentkezek!

 

February summary | Februári összegzés

money.pinguin

My goal was in February to save 100 EUR and put it to my son’s bank account.  I guess I managed – because after a while I stopped counting (it is not thing) and I just focused on getting the essetials.

I spent money only on food, expreinces and trips this month.
It was a really cold month  from what I suffered a lot and in the beginning I thought it will be hard to keep my promise. How I did it?

  • I made my own cleaning products
  • I made my own cosmetics (oils, deodorant, soap, etc)
    The soap I made during my workshop (read here)
  • NO second hand shops this month

To be honest I thought it will be harder. I only had to pay attention what I really need. I went into shops but before buying it I was asking myself do I really need it? Luckily the answer was NO – so I just left the shop.

My experience in this month that I can be really conscious about what I need – I only don’t practice it. It feels good I saved up some money for my tiny eco ambassador and it feels good that I am able to do it.

I think with small changes in my behaviour and routine I can avoid impulse shopping and I have much more time and money to spend on important people, experiences.

 

HU

A célom az volt, hogy megspóroljak 30 000 HUF-ot és ezt a kisfiam bankszámlájára tegyem. Azt hiszem sikerült, mert egy idő nem igazán számoltam már (a számolás nem igazán jellemző rám) inkább arra figyeltem, hogy csak a legszükségesebbeket vegyem meg.

Ebbena  hónapban élelmiszerre, élményekre, utazásra költöttem.
Ez egy jó hideg hónap volt amitől nagyon szenvedtem már a végén és eleinte azt gondoltam, hogy nehéz lesz tartani a fogadalmam.
Hogyan csináltam?

  • Elkészítettem otthon a tisztítószereket
  • Elékszítettem a krémeimet, olajokat és szappanokat
    A szappanokat a saját workshopot készíttem el (itt tudjátok olvasni)
  • NEM voltam semmilyen turkálóban

Eleinte azt hittem nehezbb lesz. Tulajdonképpen csak arra kellett figyelnem, ami valóban szükséges. Bementem boltokba, de mielőtt egyből mentem volna a kasszához megkérdeztem magamtól, hogy valóban szükségem van-e rá? Szerencsére a válaszom az volt, hogy NEM – így könnyű szívvel hagytam el a boltot.

A tapasztalatom az ebben a hónapban, hogy tudok nagyon tudatos lenni (ha akarok) csak nem gyakorlom. Nagyon jó érzés, hogy megspóroltam ezt a pénzt a kis öko nagy követemnek és, hogy képes vagyok erre.

Azt hiszem kis változtatásokkal tudok haladni és így pédául el tudom kerülni az impulzus vásárlásokat. Így sokkal több időm és pénzem marad arra, ami és akik valóban fontosak. A családomra és élményekre tudom fordítani ezt az időt és pénzt.

 

 

workshop memo | műhelymunka jegyzetek

szappan

EN

February passes even quicklier than other months. We closed this month perfectly with a workshop where we truly saw and experienced how easy and cheap to live a more sustainble life.

I choose to make and orgaize a soap making workshop as this is an item what we all spend money on and in every household you can find. You can learn easily and make it by yourself – saving money and creating a new routine / ritual for yourself and your family. For me making soap is in act of care towards myself and others I care about (like family). I can personalize it and make it unique according what I wish or what I thrive for and gives me space to use my creativity.

I know a wonderful lady who knows everything about soaps. She learnt it from her Mother. Her name is Judit Paniti – she is a Mom of a friend of mine. I asked her to come and share her knowledge with us.  During the workshopwe made two different type of soap. Both of it had the base of coconut oil but we created 2 different type. One was with the essence of rose and the other with calendula. Both herbs has wonderful adventages.

Rose nurtures the skin and has a calming effect – it reduces cramps.

rózsa

Calendula is anti inflammatory in the body and in the soap it is perfect for dry skin.

körömvirág

I encourage everyone to try out to make it at home – I will also share my next soap adventure!

Base recipe

  • 450 g oil (plant based according to what you or your skin wish for)
  • 137 g destilled water
  • 63 g NaOH
  • PLUS essences, herbs according how you want to do it

You need to careful while making soap as you are going to work with lye (NaOH) but if you are care and attentive will not be any problem. You might need some equipment like a thermometer and a mixer.
Make sure you check the process of making it!

Thanks for those who joined the workshop and Judit, that she shared her knowledge !

 

HU

Február még gyorsabban telik, mint az összes többi hónap. Tökéletesen zártuk le egy olyan műhelymunkával ahol volt alkulmaunk látni és megtapasztalni, milyen egyszerű és olcsó a fenntartható életmód.

Egy szappankészítő műhelmunkát tartottam és szerveztem, mert ez egy olyan fogyó alapanyag, amit mindannyian használunk, költünk és minden hátóztartásban megtalálható. Könnyen elsajátítható, hogyan készítsd el és ezzel új rutint vagy rituálét teremthetsz magadnak és a családodnak. Számomra a szappankészítés a törüdés egyik formája. Elsősorban magam felé valamint a családom felé is. Olyanná varázsolom a szappant amilyenre szeretném, vagy amilyenre épp szükségem van – teret ad nekem gyakorolni a kreativitást.

Ismerek egy hölgyet, aki mindent tud a szappanakról. Még Édesanyjától tanulta. A neve Paniti Judit és Őt kértem meg, hogy segítsen nekem a szappankészítés műhelymunkán. Elhívtam, hogy megossza a tudását velünk. A műhelymunka alatt két féle szappant készítettünk. Mindkettőnek az alapja kókuszolaj volt és a végén mégis két különféle szappanunk lett.

Az egyik rózsás, a másik körömvirágos. Mindkettő gyógynövény és csodás hatásai vannak.

A rózsa ápolj a bőrt, nyugtató és görcsoldó hatású.

A körömvirág pedig gyulladáscsökkentő és tökéletes a száraz bőrre (kirepedezés, ekcéma, stb).

Íme az alap recept:

  • 450 g olaj (növényi olaj, amilyenre te vagy a bőröd vágyik)
  • 137 g desztillált víz
  • 63 g NaOH
  • kívánság szerint illatok, szárított növények, gyógynövények

Én mindkit bátorítok, hogy próbálja ki otthon. Én is be fogok számolni a következő szappan kalandomról. A szappankészítés kíván némi óv intézkedést, mert lúggal kell dolgozni de bátran és óvatosan neki kell kezdeni. Néhány alap felszerelés fontos és szükséges, pl. hőmérő, mixer.
Mindenki nézzen utána mi a helyes és pontos készítési folyamat!

 

 

 

 

#interview | #interjú

live simple

For the interview in February I asked my lovely friend – Ildikó Murvai – who lives and organise her life in a simple way and it helps her a lot. Now she will talk about her story.

  1. Introduce yourself, please!

What makes me alive is to connect with people. I love to spend my time with my friends,  just talking, having a converstaion. I feel that each discussion brings me closer to myself. I volunteer to work a lot in the topic of self improvement, personal development and environmental protection. If something attracts me, I just simply share it with others.

As a teacher, I love to make an example and to be authentic is just as important. As I accept myself, I will be more open to others. For a long time, this was missing from my life – not living according to my values – I was nervous and I thought I have to save the world alone. I found really tiring living according to it, I tought I had to be perfect and everyone else has to be perfect right a way… It is not a life I want to live, it’s not only tiring, I guess but it isn’t so attractive to others either. Moreover it is isolating.

For a year I was a volunteer at Messzelátó Association and I had the chance to experience the power of a supportive community. It was not only about accepting each others’ values but also realizing our way of communication and that eveyrone has his/her own way. I was improving everyday’s practices and tricks around the topic of simple living and I also learned about self reflection. I still use it today and remind myself to it time to time. To tend to my goals is not only hard work but needs a lot of patience.I do not lack self-irony as well.

I learned also from an other NGO called: Egyesek – that it is valuable to be on a journey. I had been waiting for becoming perfect, then… (then what?!) The ACT is important, not the  words. There is no such thing as perfect and these days I let myself to make mistakes as well, so  I can start things by seeing this way.

 

2. Why did you start to live a simplier life?

When I moved from my parents place I had so many stuff. We used to live in an old house with huge inner hight and only my room was 25m2. The new flat was much smaller, the house was built in the 50s and the function of these flats is practicality. We do not have so much space, but we don’t heat the ceiling. I love huge spaces, so if I had the opportunity I would live in one of the metro stations (M4) – but I cannot so I started to select.

3. Why is it important for you the simple lifestyle?

I love when everything is clean. In order to clean quickly you need space. In order to have space and tidy up fast you need few things. If I do everything fast around the house I have much more time to relax, for my family and friends. It’s simple maths. It is easy if you see the goal – the goal is not being a minimalist – it is only a tool. I did not foreseen all the advantages in the beginning.

4. What is the most difficult to realize?

For me the most difficult is that there are things I cannot give to charity, or won’t have a new owner and I have to through them out into the garbage. From my perspective to create waste is luxury and I truly believe you can find a new life for everything (like upcycling trainings, workshops). To sum up, I am still collecting – but now for others – so I make extra work for myself . I try to connect people with needs and products so they skip me.

It is also hard for me to select in a fair way. How can I stand to select only my stuff? It was difficult, but now it is getting better. What helps me a lot is the open communication with my partner. I never ever through anything out without his permission but it can be tiring when I keep asking him time after time: “Do you still use this? Are you sure?” But he had always very few things – so I have hated him for this.

5. When are you satisfied?

 

Once when someone visited us, asked me where we keep our clothets. Well, it felt good.

During weekdays for example when I can keep the house tidy simply in a fast way. It means I can explain to my partner in a simple and easy way what and how to do. It means also that if I ask support it is max. 10 min to do. (Like vacuming the house – 54m2)

If we have guests over we can tidy up the whole flat in max. 30 min and after we can clean up in 15 min.  I am already happy with these results.

 

6. What does this lifestyle give you?

It helps me in a practical way – like finding my things in no time. It happens rarely that I search something and when it happens I find it fast. I am much more organised what is a big deal for me. I am much more calm and focused in what I am doing at the moment. I make decisions faster and I am satisfied with ‘good enough’ solutions. I have now much more time – what would be awsome to measure.

To get rid of my souveniers helps me to focus on the people I am with, or the process I’m in. It is liverating to live in the present.

7. How does this lifestyle effeects people around you?

My partner is quite OK till I do not touch his stuff. It’s not a burden for us – my partner and me – to select, re-organise boxes, because we have none. These are advantages we enjoy.

In my family already some of them started to select – not everyone in a fair way though. They know I can find a new owner of many things and also in case not needed I know where to leave in a correct way. I see, that many people wants to select but they get stuck with it as they do not know where to leave things they don’t need anymore. One of my subject is envrionmental protection – so I know where to look up information about it. I also started up a facebook group where I have friends sharing information about simply living.

 

HU

A februári interjúra egy kedves ismerősömet – Murvai Ildikót – kértem meg, aki az egyszerűség elve szerint él és szervezi a mindennapjait és ettől nagyon sokat kapot. Most ennek a történetét  meséli el nekünk.

  1. Mutatkozz be, kérlek

Az emberekkel való kapcsolódás éltet. Szeretem az időm a barátaimmal beszélgetve vagy aktívan kikapcsolódva tölteni. Azt érzem, hogy minden beszélgetés közelebb visz önmagamhoz. Sokat önkénteskedem zömmel az önfeljesztés-tanítás-környezetvédelem vonalon mozogva. Ha valami megfog, akkor a rám jellemző őszinte és közvetlen stílusban megosztom azokkal akiket érdekelhet.

Pedagógusként amúgy is a zászlómra tűztem a példamutatást… időközben rájöttem, hogy a hitelesség legalább ilyen fontos. Önmagam elfogadásával egyre nyitottabban állok a környezetemhez. Sokáig ez nálam nem volt meg, be voltam feszülve, mert nem éltem az értékrendem szerint, s közben azt hittem meg kell mentem egy személyben a világot. Borzasztó fárasztó abban élni, hogy „tökéletesnek kell lennem”, és hogy „most azonnal legyél te is az”… és nemcsak fárasztó, de nem túl vonzó életvitel… azontúl teljesen elszigetel.

A Messzelátó Egyesületben gyakornokként voltam egy évig. Ezalatt megtapasztaltam a közösség támogató erejét. Nem csak arról van szó, hogy hasonló az értékrendünk a „zöld” dolgok terén, de abban is, hogy elfogadjuk, hogy mindenkinek saját útja van, kommunikációnk asszertív. A hétköznapi praktikákon túl az önreflektív hozzáállást is magamévá tettem. Ezt újra és újra előveszem. Haladni a cél felé nemcsak kitartás, hanem türelemigényes is. Öniróniából sincs hiányom. 😉

Megbecsülni, hogy ez az út értékes, az Egyesek Ifjúsági Egyesülettőltől tanultam. Ott a folyamat szó rendre előkerült. Én pedig évekig éltem abban, hogy ha majd tökéletes leszek, akkor… (akkor mi?!)  Meg egyáltalán, létezik olyan, hogy tökéletes? Vannak dolgok, amiket lehet jobban csinálni valamilyen szempontból, ennyi. Ma már megengedem magamnak, hogy legyenek vargabetűk, mert így tanulok, máskülönben el sem indulnék.

 

  1. Miért kezdted el, hogy egyszerűbben élj?

Amikor a szüleimtől elköltöztem, rengeteg cuccom volt. Egy régi bérházban laktunk nagy belmagasság, szekrénysor… 25nm csak az én szobám…aztán az új lakás az ’50-es évek realista igényeihez alkalmazkodott, már nem fűtjük a mennyezetet, de nincs is akkora tér. Ha lehetne kb. a négyes metró egyik állomását rendezném be magamnak vagy egy hangárt. 😉 De tényleg, imádom a nagy tereket. Na most a falak adottak, meg az anyagi lehetőségek is. Mi egyebet tehettem, minthogy elkezdtem „ganézni”?

  1. Miért fontos számodra az egyszerű életmód?

Szeretem a tisztaságot. Gyorsan takarítani akkor lehet, ha rend van. Gyorsan rendet rakni úgy, ha kevés a cucc. Ha gyorsan kitakarítok több időm jut a barátaimra, családomra, hobbimra. Matek az egész. Azért a célt látni sokat segít: a cél nem a minimalizmus, az csak eszköz. Rengeteg előnyét amúgy előre nem is láttam.

  1. Mit a legnehezebb megvalósítani?

A legnehezebb elfogadnom, hogy vannak dolgok, amiknek nem fogok tudni gazdát találni, és a szemétben végzik. Azt hiszem, minden gyűjtögetésem mögött ez áll. A pazarlást úri dolognak tartom, és hiszek benne, hogy mindennek meg lehetne találni a legmegfelelőbb helyet (lásd: újrahasznosítással dolgozó tréningek). Szóval még mindig gyűjtögetek, csak már kisebb fokozaton, másoknak – de magamnak csinálok vele plusz munkát – igyekszem inkább összekötni a feleket.

Etikusan szelektálnom sem könnyű…. Hogyan álljam meg, hogy ne csak a saját cuccaim szelektáljam?  De már egész jó vagyok – ebben sokat segít a párommal való nyílt kommunikáció és az ő határtartása. Sutyiban még nem dobtam ki tőle semmit, de fárasztó tud lenni, ha valaki rendszeresen „csak úgy mellesleg” megkérdezi, hogy „Ezt használod még? Biztos?” De amúgy pofátlanul kevés cucca volt mindig is… utáltam is érte.

  1. Mikor vagy elégedett?

Egyszer járt nálunk valaki. Azt kérdezte, hogy hol tartjuk a ruháinkat. Az elég jó volt.

Amúgy a hétköznapokban akkor, ha annyira egyszerűen üzemeltethető a lakás, hogy nem kerül tíz körmondatba elmagyarázni, hogy mit és hogyan segítsen be a háztartásba a párom. Ezt azt is jelenti, hogy a feladat, amit kérek max. 10 perces. Például az egész lakás kiporszívózása is. (54 nm)

Ha vendégeket várunk, már 30 perc alatt „puccba tudjuk vágni a lakást”, és 15 perc alatt eltakarítjuk a romokat. Már most elégedett vagyok.

  1. Mit ad neked ez az életmód?

Sokat segít abban, hogy gyorsan megtaláljam a dolgaim. Kevesebbszer fordul elő, hogy valamit keresek, és akkor is igen hamar megtalálom. Rendszerezettebb vagyok, ami nálam nagy szó. Sokkal nyugodtabb vagyok, jobban tudok arra fókuszálni, amit épp csinálok. Gyorsabban hozok döntéseket, mert megelégszem azzal, ha valami „elég jó”. Rengeteg időm szabadult fel –  menő lenne, ha tudnám számosítani.

Az emlékektől való megválás abban segít, hogy arra koncentráljak, akivel vagyok/amiben vagyok. Egyszerűen felszabadító a jelenben élni.

  1. Hogyan hat ez a körülötted / veled élőkre?

Hát, a párom nyugis arc, amíg nem az ő cuccait nézegetem sandán, addig neki mindegy. Megkímélem a dobozok kerülgetésével/átpakolásával járó idegeskedéstől – magamat is. Élvezzük az előnyeit.

A családban többen rákaptak a szelektálásra, de nem mindenki csinálja etikusan, szerencsére van, aki igen. Sokan tudják, hogy mindenről tudom, ki örülne neki: hagyatékok különböző részei, ruhák, üres üvegek. Keresnek, hogy kössem őket össze azzal, aki örülne neki. Tudják, hogy a hulladékok kapcsán is szívesen segítek, mit hova lehet/érdemes leadni.

Azt látom, hogy a szándék megvan, csak senkinek sincs kedve feltalálni egyedül a spanyolviaszt – ami érthető. Az egyik szakom környezettan szak, így nagyjából képben vagyok, szívesen utána nézek, ha nem tudom, hogy az adott hulladékot hol veszik át. Van egy zárt facebook-csopotom, „Egyszerűbben nagyszerűen”, 28 barátom követi, egyikük felkért „coach”-nak épp a napokban.

Meggyőződésem, hogy leginkább lelki gátjai vannak a szelektálásnak, rendnek – bár tény, hogy az se segít, ha nem tiszta, mi kié, illetve hányan vannak, akik vétójoggal bírnak. Külföldön egész sorozatok szólnak erről, és sokszor látni azt is, hogy a sok cucc miatt lehetetlen takarítani, vagy karbantartani. Nagyon izgalmas és felemelő, ha ilyesmiben segíthetek, ugyanakkor ezt is okosan kell, mert nagyon könnyen belefeledkezem. Résen kell lennem, hogy a felelősséget meghagyjam annak, akinek segítek, úgy segítsek, hogy az töltsön.  Fontosak a határok.